Zöldíts okosan!

Manapság a sikeres szántóföldi termelés már nemcsak a megfelelő vetésváltás, vetőmag, növényvédelmi technológia, vagy okszerű tápanyag-gazdálkodás, esetleg talajművelési rendszer megválasztásán múlik, hanem nagy mértékben függ a termelők pénzügy-számviteli és jogi ismeretétől is.

Sokszor gondolhatjuk azt, hogy a termelést, illetve különböző támogatások kifi zetését szabályozó törvények, rendeletek útvesztőként hátráltatják eredeti hivatásunk maradéktalan kiszolgálását.

Talán úgy gondoljuk, hogy ezen útvesztők egyike a ‘zöldítés’ is, (10/2015. (III.13.) FM rendelet),

mely az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatra irányul.

Mi lenne, ha ez nem így történne? Mi lenne ha az egymás között emlegetett mondásnak –“a termőföldet nem szüleinktől hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”- eleget téve a talajaink, tápanyaggazdálkodásunk, eszközrendszerünk és termesztett növényeiknek legmegfelelőbb zöldítő növényeket –és azok keverékeit- választanánk ki megalkotva így az “okszerű zöldítést”?


Jelen cikk célja kettős: egyrészt röviden bemutat pár olyan növényfajt melyek már a külföldi intenzív növénytermesztési rendszerekben évtizedek óta stabil elemként (önállóan vagy keverékekben) szerepelnek köztes- és zöldtrágya növény funkcióban is, illetve egy átfogó táblázat segítségével kíván támogatsát adni annak érdekében, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetések valóban okszerűvé váljanak.


Tudta-e például, hogy


a szegletes lednek az a termesztett kultúrnövényünk mely annyira szárazságtűrő, hogy Afrika legszárazabb régióiban meghatározó élelmiszer és állati takarmány? Mindezek mellett a növényvilágban a legrövidebb idő alatt a legtöbb légköri nitrogén megkötö növényről beszélünk, ami 8-10hét leforgás alatt 80-120kg N-t jelent hektáronként. Világszerte kísérletek bizonyítják, hogy az ugaroltatás helyett fővetésű szegletes lednekkel bevetett táblák utónövényei bombasztikus 40-50%-al magasabb termést produkálhatnak. Ez a termésnövekedés 20-30%(!) is lehet másodvetés esetében! Mindezek mellett azt, hogy


a csillagfürt és lóbab talajlazító hatásán túl a talaj különböző rétegeiben lekötve raktározott foszfort (P), mangánt (Mn) és egyéb mikroelemeket olyan hatékonysággal mobilizálja, hogy a nagytömegű légköri nitrogén megkötésével együtt az utónövéynekben 10-20%-os termésnövekedést okozhat?


a pannonbükköny már a kelése után 5(!) nappal aktívan nitrogént gyűjt? Több kísérlet bizonyította, hogy az utódnövényre gyakrorlt hatása 5-15% termésnövekedést tud eredményezni. Allelopatikus és gyomenyomó képessége miatt kevés gyom marad életben a bükköny táblákon.


a kiváló szárazságtűréssel rendelkező szudánifű (cirokfélék) gyökere által kiválasztott sorgoleon nevű vegyület gátolja a parlagfű, disznóparéj, selyemmályva, csucsor, egyes utifű és sóskafélék csírázását illetve hajtáscsúcs növekedését? Mélyre ható gyökerei kiváló talaj levegőztető és repesztő hatást érnek el, míg a föld feletti részei zölden bedolgozva nematóda írtó és szervesanyag növelő hatással rendlekeznek! Ezen nyerő hatásai miatt különböző keverékekben kiváló párost alkot. Nem mellékesen a szudánifű kitúnő beltartalmi értékekkel rendlekező, sokoldalúan hasznosítható takarmány.


Kül- é belföldi termelési tapasztalataim alapján bizton kijelenthetem, hogy ezen növények kifejezeten hozzájárulnak talajaink hosszú távú megóvásához, és nem utolsó sorban minden esetben közvetetten pozítív termelési eredményt okoznak az utóveteményben.

A jövő tudatos, precíziós és fenntartható gazdálkodásának egyik alapvető eleme a ‘zöldítés’!

Az alábbi táblázat rövid útmutatással szolgál arra, hogy a különböző fajokból álló zöldítő keverékek komponensei hogyan egészítik ki egymás hatásait.











GDPR Szabályzat

  • Facebook
  • Instagram

© 2020 by Alfaseed Kft

Általános szerződési feltételek

Alfaseed Kft 

1132 Budapest Visegrádi u 18/a

info@alfaseed.hu

Levelezési cím

5300 Karcag Kisfaludy u 1/a

Központi iroda, raktár

5300 Karcag HRSZ 0435/5

Ügyfélszolgálat

+36301450822, +3659300505